Szász Endre festőművész

1926. január 7-én született Csíkszeredában, Erdélyben. Gyermekkorát is ott töltötte, majd családjával együtt még gyerekként Kaposvárra költöztek. Gimnáziumi tanulmányait Marosvásárhelyen fejezte be, és a háború után visszatért Magyarországra. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Barcsay Jenő voltak a mesterei. Még a főiskola befejezése előtt, 1950-ben, koholt vádak alapján, fegyverrejtegetésért tízévi börtönre ítélték, de egy évvel később szabadult. Egy dekorációs műhelyben könyvillusztrációkat rajzolt, később már csak illusztrátorként működött. Tollrajzok és rézkarcok után rátalált egyéniségéhez, stílusához legjobban illő hidegtű-technikára. Tíz év alatt közel 600 kötetnyi irodalmi szöveghez készített illusztrációkat. Legnagyobb sikerét Omár Khájjám: Rubájját című verseskötetének magyarra fordított kiadásához készített rajzaival érte el (British Múzeum).
A hatvanas években a Filmgyárban dolgozott díszlettervező-dekoratőrként, ekkor kezdett festeni. Festményeivel gyorsan nagy sikereket ért el.1971-től rövidebb hazalátogatásaitól eltekintve a 80-as évek elejéig Kanadában és az Egyesült Államokban (Los Angeles) élt és dolgozott. Hazatérése után a Hollóházi Porcelángyár étkészletei részére terveket készített. Néhány év múlva Sopronba költözött, majd a Somogy megyei Várdára, ahol végleges otthonra lelt.
Kitüntetései: 1965. Munkácsy –díj, 1992. Magyar Köztársasági Érdemérem tiszti keresztje, illusztrátori tevékenységéért Lipcsében két aranyérem. Hazai kiállításain kívül többek között Amman, Berlin, Bécs, Helsinki, Los Angeles, Párizs, Montreal, San Francisco kiállítótermei adtak helyet kiállításainak.
Több kórházban átvészelt infarktus után, 2003. augusztus 18-án hunyt el.